Kedves Látogatónk!
Engedje meg, hogy egy virtuális séta során körbevezessem kis falunkon és bemutassam Hédervár látnivalóit! Utunkat az interaktív térképen is nyomon követheti, vagy akár műholdképen is tájékozódhat kirándulásunkról.
A Győr felől érkező vándort egy barokk kőszobor fogadja: Krisztus az Olajfák hegyén. Induljunk hát ettől az alkotástól, és haladjunk tovább a Fő úton. A játszóteret elhagyva keljünk át a kis hídon, élvezzük a patak látványát. Ha szerencsénk van, még szürke gémet is láthatunk.
Még a kanyar előtt, jobbkéz felől a gyönyörű Boldogasszony-kápolna ragadja meg tekintetünket. Előtte magasodik az Árpád-fa, szótlanul őrizve régi idők emlékeit. Menjünk közelebb, és csodáljuk meg a kápolna parkját is. Hajtsunk fejet a Gróf Khuen-Héderváry Károly, Magyarország egykori főcserkésze tiszteletére emelt kopjafa előtt, majd merengjünk el kicsit ezeréves történelmünkön a Millenniumi emlékkeresztnél. Szinte magával ragad a történelem, a múlt megannyi rezzenését őrzi ez a hely. A kápolna mögötti temető rendezett, gondozott sírjai hatalmas feketefenyők árnyékában nyugszanak. A feltámadás igéjét egy feszület hirdeti.
Térjünk vissza a Boldogasszony-soron a Fő útra, és folytassuk utunkat tovább. Nem kell sokat sétálnunk, hogy egy újabb gyöngyszemre bukkanjunk: a Lipótra vezető út és a Fő út találkozásánál a Rozália park vár minket növényritkaságaival. Térjünk be és ámuljunk el a park közepén álló Pestis-szobor állíttatóinak Istenbe vetett hitén. Keressük meg a Kossuth-emléktáblát is.
A parkot elhagyva haladjunk tovább a Fő úton. Jobbról egy régi, nádfedeles házat láthatunk, utolsó maradványa ez a népi építészetnek. Jómódú család lakta egykoron. Kanyarodjunk le a posta mellett az Ady utcára. Könnyen megtalálhatjuk a Szent Mihály templomot, s mellette a plébánia épületét. Előttük egy kovácsoltvas kerítéssel körülvett feszület, kicsit odébb pedig a Pro Patria kopjafa áll. Dolgos kezek munkáinak nyomát láthatjuk itt is, folyamatosan szépül a templom és környéke.
Visszatérve a Fő útra, a túloldalon, a Park panzió mellett egy kis lépcsőt találunk. Ha ezt az utat választjuk, a kastély parkjába jutunk. Én most inkább azt javaslom, haladjunk tovább a Fő úton, mert lesz még részünk látnivalókban. Az uradalmi magtár előtt elsétálva már láthatjuk is a kastélyt. Miközben megcsodáljuk ezt az igazán impozáns épületet, ismét egy kis parkba vezet az utunk. Itt találjuk a Millenniumi emlékművet, valamint a híres Krumplibogár-szobrot. A park hatalmas fenyőfáját minden év karácsonyára ünnepi díszbe öltöztetik.
A parkból kitekintve a túloldalon Hédervár Polgármesteri Hivatalát találjuk, mely igencsak előkelő helyen áll: épp a kastéllyal szemben.Hívogat minket a kastély gyönyörű épülete, tegyünk hát egy sétát a kastély parkjában, keressük meg a Kentaurok harcát ábrázoló alkotást.
Ha kellőképp elábrándoztunk a múlton, térjünk vissza a jelenbe, vegyünk búcsút az épülettől és keressünk fel egy újabb nevezetességet: a Kont-fát. A kastéllyal átellenben, a Darnózseli felé vezető úton az utolsó ház után bukkanhatunk rá a nyírfákkal övezett ösvényre. A patak csobogása kíséri utunkat az emlékműhöz, mely a történelem egy újabb momentumának állít emléket.
Kanyarodjunk vissza a nyírfasoron újra az útra, és látogassuk meg a Peregrinus-kápolnát is, mely egy újabb legendát mesél el nekünk. Keljünk itt át az úton, s a másik oldalon keressünk egy sorompót. Emeljük fel tekintetünket, s ha elég figyelmesek vagyunk, megtaláljuk a H-betűt formázó kőriseket.
Menjük most vissza a kastélyhoz, vessünk rá még egy pillantást, majd a hivatal mellett elhaladva sétáljunk el a Parázsszeg-térre. Meg kell még néznünk a Pietà feszületet, mellyel zárjuk is a látnivalók sorát. Innen az Árpád-úton végighaladva visszajuthatunk kiindulási helyünkre.
Köszönöm, hogy velem tartott! Remélem, meghoztam a kedvét, hogy személyesen is felkeresse ezeket az emlékhelyeket. Sok szeretettel várjuk!
Az oldalon található fotókat Györkös István, Szabó Csaba illetve Erdős Bertold készítette. A látnivalókról szóló leírások Néma Sándor: Száz magyar falu könyvesháza - Hédervár című könyvéből származnak, melyben bővebben is olvashat róluk.
Boldogasszony kápolna
A temetőkápolnának is nevezett Boldogasszony-templom egyhajós épületével Hédervár ékessége. Építését a régi, nem hiteles feljegyzések 1296 és 1303 közé teszik.
A Boldogasszony-templom egyszerre volt plébániatemplom, Mária-kegyhely, s egyúttal a Héderváry család temetkezőkápolnája is. A XVII. századra azonban megtelt, ezért Viczay Jánosné Héderváry Kata a század második felében a templom északi oldalához új kriptát és lorettói kápolnát építtetett. A lorettói kápolnát és a templomot 1808-ban renoválták, s mivel ismét elfogyott a hely, új családi kriptát is építettek.
A XIX. században a kápolnát Khuen-Héderváry Károly neogótikus stílusban átépítette. A szentély keleti falán egy feltehetően eredeti román kori ablak azonosítható.
A kapun belépve az előcsarnokba jutunk. A szentély falában öt vörös márvány sírlap látható, balról az összeesküvő Héderváry Kont Istváné. A lorettói kápolnában nagyméretű, díszes urna őrzi az első Khuen-Héderváry Károly szívét. Ugyancsak a kápolnában egy faragott kígyókkal övezett urna is áll, kígyóval körbefont stilizált korinthoszi oszlopon. Mellette egy címerrel fedett fülkében látható három nagyobb méretű ezüsturna. A kétfülű, korsó alakú edényeket a családi címerek díszítik. Az urnafedőkön szimbolikus jelek láthatók, az egyiken halálfej, a másikon a feltámadás angyala pálmaággal, a harmadikon lepke, az eltűnő élet szimbóluma. A kápolnában a keleti falnál áll az asztaloltár. Mögötte a görögkeleti templomokra emlékeztető farács. Párkánya felett barokk díszekkel övezetten a császári, királyi és a Héderváry, a Viczay, valamint a Khuen család egyesített címere, felettük koronaábrázolás. A rács mögötti szoborfülkében Szűz Mária ébenfából faragott, több száz éves szobra áll.
A Kápolna Galéria időszakos kiállításoknak ad otthont.
A Peregrinus kápolna
A Darnózselibe vezető út mentén, baloldalt áll a nyolcszögletes alaprajzú Szent Peregrinus-kápolna. A hagyomány szerint Viczay Jób felesége, Ebergényi Eszter emeltette 1709-ben a lábfájósok és vándorok védőszentjének tiszteletére. A helyi monda szerint egy főrangú hölgy Franciaországból gyalog jött Hédervárra, s mivel az út teljesen elcsigázta, a mezővárosba érve (a kápolna helyén) összeesett. A kastélyba vitték ápolni. Lázálmában megjelent előtte Szent Peregrinus, és meggyógyította. Hálából kápolnát építtetett a szent tiszteletére, és megfesttette megmentőjének képét úgy, ahogyan álmában látta.
Szent Mihály templom
A legrégebbi feljegyzések szerint a falu mai Szent Mihály-plébániatemplomának a helyén a XIII. század első felében már kápolna állt, s működött a tatárjárásig. A mai épület elődjét valószínűleg 1397-ben emelték.
A templom nyugati kapuja felett egy ablak, két oldalán egy-egy félköríves záródású fali fülkében Szent Flórián és Szent Vendel kőszobra magasodik svájci viseletben.
A templom mellett látható szép kovácsoltvas kereszt korábban a régi temetőben állt, a hagyomány szerint a XIV. századból származik. A szentély sekrestye felőli falán találjuk egy ismeretlen, XIX. századi festő Krisztus-képét. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobra között Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltáron a faszobrok a hit, a remény és a szeretet szimbólumai. A jobb oldali mellékoltárra a győri székesegyház Könnyező Mária képét Héderváry János másoltatta. A Szent Mihály-templom legérdekesebb, legértékesebb és korát tekintve legvitatottabb darabja az északi hajófal mellett álló keresztelőkút. Vörös márványból készült, nyolcoldalú, gótikus, s az Anno Domini 1031 évszámot vésték rá. A művészettörténészek vitatják a készítésnek ezt az időpontját mondván, felirata gót betűs, továbbá a mellé faragott országcímerből és a Héderváryak címeréből arra következtetnek, hogy Héderváry Lőrinc készíttette. A hármas halomból kinövő kereszt azt mondja el, hogy készíttetője az ország nádora volt, mert csak ők használhatták ezt a címerelemet.
A sekrestye falát az első és második világháború áldozatainak emlékműve díszíti.
A templom északi oldalán áll a plébánia takaros épülete, amelyet 1956-ban emeltek. Ma civilek lakják, Darnózseliben van a plébános székhelye.
A Hédervár Templomaiért Alapítvány sokat fáradozik a templom és környékének rendben tartásán, az épület állagának megóvásán. Az utóbbi néhány évben restaurálták a mellékoltárt, órát kapott a templomtorony, civil összefogással kitisztították a patakmedret. Munkálatok folynak a plébánia körüli kőfal rendbehozásán is.
Feszület
A Szent Mihály plébániatemplom közelében álló, Krisztust és Máriát ábrázoló kereszt 1901-ből származik. Felirata: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. 2001-ben állították helyre.
Temetői feszület
A kápolna melletti temetőben, a rendkívül idős és nagytermetű feketefenyők tövében álló, Krisztust és Máriát ábrázoló kereszt 1910-ből származik. Felirata: Boldogok kik itt nyugszanak, Dicsérjük a Jézust.
Pietà feszület
A Parázsszeg téren áll, a Kimle felé vezető utat őrzi a Pietà, a Fájdalmas Szűz szobra, amely a sasvári pietà mintájára a XVII. század közepén készült. Barokk stílusú, műemlékvédelem alatt áll.
Millenniumi kereszt
2001-ben a Boldogasszony-kápolna külső kertjében avatták fel az ezredéves államiságot jelképező kettőskeresztet.
Millenniumi emlékmű
A polgármesteri hivatal előtti téren álló államalapítási emlékmű a falu szülöttének, Borbély Károly festőművésznek és Horváth Péter iparművésznek az alkotása. 2001-ben a falunap keretében avatták fel. Kő talapzaton áll a hét krómacél zászló, mely a Kárpát-medencében letelepedő hét honfoglaló törzset jelképezi.
Krisztus az Olajfák hegyén
Héderváron két út vezetett át. Az utakon az ide érkezőket a falu szélén egy-egy szobor fogadta. A Győrbe vezető út mentén áll a Krisztus az Olajfák hegyén motívumot megjelenítő szobor. Viczay Mihály gróf állíttatta 1778-ban. Barokk stílusú, műemlékvédelem alatt áll.
A másik, a Pozsony, azaz Magyaróvár felől jövőket fogadó az angolkerti csatornán átívelő híd mellett álló, a második világháborúban elpusztult Nepomuki Szent János-szobor volt.
Kentaurok harca
A vetélytársát letipró, leányrabló kentaur harcát megörökítő szobor a hédervári kastély parkjának egyik látványossága. A helybéliek „ördögszobornak” is nevezik. Gróf Khuen-Héderváry Károly, a kastély tulajdonosa készítette a XIX. század második felében. A parkot kerülő kis mesterséges vízér öleli körül azt a kis szigetet, amelyen a szobor található. A posztamens hosszanti oldalain további kentaur-jelenetek láthatók, a rövidebb oldalakon pedig családi címerek.
Krumplibogár szobor
Az 1997-ben a polgármesteri hivatal előtti téren felállított szobor annak emlékét őrzi, hogy 1947-ben Héderváron látták meg először a származási helyéről kolorádó-bogárnak is nevezett kártevőt. A bronzbogár nem a kártevő iránti tiszteletre, sokkal inkább az ellene hihetetlenül gyorsan kibontakozó országos méretű, szervezett növényvédelemre utal. Talán ez az egyetlen, bogarat ábrázoló szobor az egész országban. A szobor Marászi Manuella, Zsédely Tibor és Csáki László alkotása.
1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról.
A pestis emlékoszlop
Héderváron 1863-ban volt nagy pestisjárvány. Valószínűleg ekkor emelték a pestisszentek (Szent Sebestyén és Szent Rókus) szobraival, valamint a Kisdedet tartó Szűz Máriával díszített oszlopot. 1997-ben, a millecentenáriumra helyezték át a Kossuth utcáról a Szent Rozália parkba. A talapzaton az Esterházy és az egyesített Viczay-Héderváry címer látható, alattuk Krisztus szenvedésének eszközei. Barokk stílusú, műemlékvédelem alatt áll.
Kossuth Lajos emléktábla
2002-ben, a Kossuth emlékév alkalmából emeltette a község önkormányzata a kőoszlopot és a ráerősített márványtáblát.
Pro Patria kopjafa
A templom előtti parkban 1990-ben az első falunap keretében kopjafát, emlékoszlopot avattak. A több mint ötméteres emlékoszlop három oldalára a falu történetének hagyományok szerinti nevezetes dátumait és korhű címereit, a negyedikre a Pro patria feliratot faragták. Az oszlop fias tulipán formában végződik, amit a népi fafaragók az anyaság és a szülőföld szimbólumának tartanak.
Gróf Khuen-Héderváry Károly tiszteletére emelt kopjafa
Gróf Khuen-Héderváry Károly 1923-tól 1942-ig volt hazánk főcserkésze. Tiszteletére 2003. szeptemberében cserkésztalálkozót tartottak Héderváron. Az ünnepség keretében a Magyar Cserkészszövetség főtitkára, Ormay József méltatta a főcserkész életútját, és kopjafát állítottak a Boldogasszony-kápolna kertjében.
Az Árpád-fa
valamint Gróf Khuen-Héderváry Károly és neje, Lindelof Sarolt síremléke
A Boldogasszony kápolna mellett álló, tekintélyes méretű kocsányos tölgy Hédervár egyik jelképe. Minden bizonnyal ez Magyarország legidősebb fája. A néphit szerint már ezeréves, s annak idején Árpád fejedelem a törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel 907-ben itt pihent meg a pozsonyi csatába készülvén. A fa törzsén látható forradást a kötőfék nyomainak vélik. Neve is ezt a legendát őrzi. Valójában az Árpád-fa „csak” 700-800 éves lehet.
A tölgy 1942 óta védett. Sajnos korhadásnak indult, négy hatalmas ágából már csak egy maradt életben. 2007-ben szélvihar döntötte le két ágát, melyek csodával határos módon csak a kerítést rongálták meg, a síremlékekben nem tettek kárt. Komoly civil összefogással sikerült megmenteni az utolsó ágát és ezzel magát a fát is, mely aztán 2014-ben elnyerte Az év fája címet. A fa alól összegyűjtött makkokból új fákat ültettek, hogy megőrizzék, továbbvigyék az öreg tölgy legendáját.
Kont-fa
A kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Az emlékhelyhez vezető gyalogút a patak mellett halad el, szép fehér nyírfák szegélyezik.
Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett és rá bronz emléktáblát helyezett. A felirata szerint a fa 1241-ben már oly hatalmas volt, hogy a tatárok ellen készülő vármegyei urak körülötte gyülekeztek. A fa kő mellvédje alatt kemenceszerű építmény látható. A kővé vált kenyerek legendája szerint egyszer egy asszony éppen kenyeret sütött, amikor 1241-ben meglepte a tatár sereg. Hogy az élelem ne lehessen a kutyafejűeké, ráolvasással kővé változtatta.
Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon át megőrízte és ápolta. A fehér nyárfa azonban - minden életben tartási igyekezet ellenére - 1978-ban elpusztult. De a hagyomány tovább él: a falu lakói új fát ültettek a helyébe, mely azóta szépen kiterebélyesedett.
Hédervár-fa
A kastély parkjában található két egymástól 180 cm-re álló kőrisfa 7 m magasságban enyhén emelkedő oldalággal tökéletesen összenőtt, H betűt formálva. Alakja miatt a helybeliek ezt nevezik Hédervár-fának.
A Héderváry kastély
(A kastély épülete határozatlan ideig nem látogatható, köszönjük megértésüket)
A Darnózselire vezető út mentén, évszázados fák alkotta parkban áll a falu legismertebb épülete, a háromszintes, három saroktoronnyal ékes, két szfinx által őrzött kastély. A kastély napjainkra maradt egységes barokk összképe a XVII. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye.
Géza fejedelem idején jöttek be hazánkba a német származású Volfer és Héder testvérek. A krónikák szerint Géza fejedelem Héder lovagnak adományozta a Szigetközt. A Héderváry család őse építhette fel Héder várát, a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalmuk központját a ma Zsidó-dombnak nevezett halmon.
A 16. század elején Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a rideg, lakásnak már kényelmetlenné váló, gótikus középkori vár közelében. Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, mely ezúttal barokk díszeket kapott. Újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, ide került a barokk díszlépcső, előterébe és a mellette lévő földszinti szobába lugasos, indás kifestés készült. A reneszánsz ablakokat elfalazták. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna. 1906–1907-ben nagyobb munkálatok kezdődtek. Ekkor készült a reprezentatív nagyterem, a vadászterem, jó pár szalon, a park kővázái és a kis szigeten lévő kentaurszobor, s ekkor épült a neogótikus kerti ház.
Szépen boltozott kapualjon jutunk be a négyszögletes aprócska belső udvarra, amely elgondolkodtató megállásra késztet. Évszázados platánfa áll a közepén. Lombkoronája az épület teteje fölé magasodik. A remekmívű kovácsoltvas lámpatartó, a szépen keretelt kosáríves kapu, a reneszánsz domborművek, a faragott címer látványa maradandó élmény.
A világháború után – 1946 és 1983 között – iskolának és kollégiumnak használták az épületet, majd a Művészeti Alap alkotóháza lett. Az egykori grófi otthon ma egy magas kategóriájú és egyedi hangulatú szálláshely. A 2004-ben megnyílt szállodát úgy újították fel, hogy nincs két egyforma szobája. A 14 szobából és 4 lakosztályból álló kastélyszálloda korhű hangulatot áraszt. A boltíves borospince kiváló rendezvényhelyszín.
A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre. A kastély előtt először franciakert létesült, majd fokozatosan átadta helyét annak a tájképi kertnek, melyet ma élvezhetünk. A XIX. század ízlésének megfelelően a gyűjteményes kertek kialakításakor készítették a sugárutakat, ekkor ültették a ma már óriás méretű platánokat és jegenyefákat is, illetve a kínai páfrányfát, az amerikai tulipánfát és a szivarfát.
Uradalmi magtár
A Héderváryak a váruk, majd később a kastélyuk köré telepítették jobbágyaikat és a gazdaságukat kiszolgáló épületeiket. A volt uradalmi magtár és lóistálló a 18. század végéről származik. Vele átellenben a volt uradalmi kasznárház ma a kastélyszálló kiszolgáló épülete.
