Hédervár története - Elsõ
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »A XIV. században már sûrûn felbukkan a település neve az oklevelekben, különbözõ formákban. 1314-ben Péter orvos nevénél tûnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezsõ mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban, azután az 1330. évi oklevélben két változatban: „Hedrukvar”, illetve „Hderukvara”. Az 1322-es oklevélben Leupold, azaz Lipót leszármazottai a Héder várának szigetérõl származóknak vallották magukat.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1681.
Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen mûködõ ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Hédervár története - 1146.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »Hédervár története - 1662.
Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény.
Tovább »