Hédervár története - 1348.
A hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »Viczay Héder gróf, Született Héderváron 1807 augusztus 2-án ,utazó, amatőr régész, gyűjtő, főispán, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos. Katonának állt és a Ferdinánd huszárok között Győr vármegye több helységében is teljesített szolgálatot. Katona évei alatt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, és amikor Széchenyi a 40-es években Batthyány Lajos és Edfődy grófokkal keletre indul, Viczay is csatlakozott hozzájuk. Útjuk során eljutottak Olaszországba, Görögországba, Egyiptomba és Törökországba is. Az út körülbelül egy évig tartott, ami nagy hatással volt rá, beleszeretett a régészetbe. Sokszorosára bővítette az addig is európai hírű Hédervári gyűjteményét főleg etnográfiai és numizmatikai tárgyakkal. 1873. Decemberében Héder személyében kihalt a Viczay nemzetség.A végrendeletében meghagyta az uralkodói vonal örökösét gróf Khuen Antal legidősebb fiát aki unokaöccse volt. Ezáltal kérte is egyben a Héderváry családnév felvételét is.
A hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »Héderváry Lőrincet bárói címre érdemesítették, az ország nádora is volt. Hatalmának bizonyítéka, hogy a Héderváryak Pozsony védelmére 1435-ben két zászlóalj katonát állítottak ki.
Tovább »