Hédervár története - Elsõ
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »Viczay Héder gróf, Született Héderváron 1807 augusztus 2-án ,utazó, amatõr régész, gyûjtõ, fõispán, császári és királyi valóságos belsõ titkos tanácsos. Katonának állt és a Ferdinánd huszárok között Gyõr vármegye több helységében is teljesített szolgálatot. Katona évei alatt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, és amikor Széchenyi a 40-es években Batthyány Lajos és Edfõdy grófokkal keletre indul, Viczay is csatlakozott hozzájuk. Útjuk során eljutottak Olaszországba, Görögországba, Egyiptomba és Törökországba is. Az út körülbelül egy évig tartott, ami nagy hatással volt rá, beleszeretett a régészetbe. Sokszorosára bõvítette az addig is európai hírû Hédervári gyûjteményét fõleg etnográfiai és numizmatikai tárgyakkal. 1873. Decemberében Héder személyében kihalt a Viczay nemzetség.A végrendeletében meghagyta az uralkodói vonal örökösét gróf Khuen Antal legidõsebb fiát aki unokaöccse volt. Ezáltal kérte is egyben a Héderváry családnév felvételét is.
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »A mohácsi csata – 1526. augusztus 29. – elvesztése után Magyarországon két királyt választottak I. (Szapolyai) János (1526–1540) és I. (Habsburg) Ferdinánd (1526–1564) személyében.
Tovább »Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelõkúthoz fûzõdik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyûjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »