Hédervár története - 1146.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »A Viczay grófnéról, Héderváry Katáról fennmaradt, hogy „jóságos szívű”, mélyen vallásos hölgy volt, gondoskodó anyja a lelkeknek. 1681. március 13-i végrendelete – sok más mellett – a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg: „Az hedervári újonnan épült ispitálra tettem az győri ládában száz foréntot, ehhez még rendeöltem az hédervári jövedelmbűl háromszáz foréntot, mely pénzt hagytam, hogy az én öregbik leányomnak, Viczay Örsébetnek, úgy mint Amadi Ádám fiam uram házastársának adják interesre, melynek interessét költső azon ispitálban lévő koldusok szükségére, minden koldusnak ruházatjára öt foréntot.
Ezen kívűl Hédervárott két jobbágyot hagyok az ispitály számára, a ki az földeket szántsa és fát hordjon nekiek. Ha pediglen földeket nem adnának nekiek, tehát két koldusnak mindenikének hat-hat mérő gabonát, felét Szent György napján, felét penig Szent Mihály napján esztendőnként. Ezek a koldusok pedig azonkivül vannak, az mely három koldus felöl följebb emlékeztem kiknek az szegény eleim rendöltek kenyeret, azonkivül másból sem hagyják őket. A hédervári két szentegyházra hagyok ötven foréntot.”
Nevéhez fűződik a hédervári lorettói kápolna, a falu és a környező falvak nem egy templomának felépítése is.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény.
Tovább »Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyűjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát.
Tovább »