Hédervár története - 1681.
Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár. 1918-ban II. osztályú, míg 1919-ben I. osztályú követségi tanácsos.
Elnyerte a III. osztályú Vaskora rendet, illetve a Ferenc József rend lovagkeresztjét.
1919–1925 között a Külügyminisztérium politikai osztályának főnöke. Szorgalmazta a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szovjetunióval. A magyar külügyi szolgálat megszervezője.
1925. október 25-től rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter címmel a Külügyminiszter állandó helyettese.
1933 és 1941 között Magyarország párizsi követe.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1348.
A hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »Hédervár története - 1662.
Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény.
Tovább »Hédervár története - 1542.
A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint Héderváry Lőrinc birtokai további döntésig a Bakicsok kezén maradtak.
Tovább »