Hédervár története - 1146.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezõvárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az elsõ fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvõ számbavételét tartalmazza.
Megnevezik „Lõrinc nádor és az õ fia, Imre várainak, kastélyainak, mezõvárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”, így például Hédervár közelében: Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Gyõr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom fõerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határõrizetet.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdõdött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsõbb társasági életnek.
Tovább »Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyûjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »