Hédervár története - 1824.
Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom fõerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határõrizetet.
Tovább »A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Ekkor ugyanis Bakics Péter azt közölte Thurzó Elek országbíróval és királyi helytartóval, hogy csak abban az esetben hajlandó Héderváry Lõrincnek és Györgynek birtokait visszaadni, ha õ tizenöt nap alatt visszakapja a Somogy megyében levõ Lak várát, és megadóztathatja jobbágyait. Egyben azt is kijelentette, hogy a Héderváry család hédervári várát és szigeti kastélyukat leromboltatta. I. Ferdinánd ezért Bakics Pétert és Bakics Pál özvegyét a királyi személyes jelenlét elé idéztette meg.
Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint a kétkulacsos Héderváry Lõrinc birtokai további döntésig a szintén nem szent Bakicsok kezén maradtak. Héderváry György a maga és testvére nevében 1548-ban az ellen tiltakozott a pozsonyi káptalan elõtt, hogy Bakics Péter április 24-e, Szent György napja körül beiktatta magát Héderváry Ferenc szigetközi birtokába.
A kiegyezésre a két fél, Bakics Péter és néhai Héderváry István fiai, Lõrinc és György között I. Ferdinánd jelenlétében került sor 1548 augusztusában. Az egyezség lényege az volt, hogy Bakics Péter és örökösei bírják a néhai Héderváry Ferenc birtokait, amelyet még II. Lajos király adományozott nekik Héderváry Lõrinc hûtlensége után, viszont megfizetik Héderváry István örököseinek azt a négyezer forintot, amely összegért Héderváry Ferenc még Nándorfehérvár bukása elõtt zálogba adta szigetközi birtokait Héderváry Istvánnak, valamint azon felül háromszáz forint perköltséget. A kért összeg megfizetésére 1549 végén került sor.
Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom fõerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határõrizetet.
Tovább »A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdõdött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsõbb társasági életnek.
Tovább »