Hédervár története - 1433.
Héderváry Lõrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenõ pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bûnbocsánatért.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdõdött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsõbb társasági életnek. Országgyûlési képviselõ is lett. A király I.osztályú vaskoronarenddel és aranygyapjas renddel tüntette ki. Gyõr vármegye fõispánja,majd Horvát bán is volt. Két ízben (1903, 1910-1912) állt kormányfõként az ország élén.
Héderváry Lõrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenõ pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bûnbocsánatért.
Tovább »A birtokaikat visszaszerzõ Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítésébõl alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »