Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »A dicső napokat látott, most stratégiailag ismét előtérbe kerülő Nándorfehérvár bánja 1521-ben Héderváry Ferenc volt. A török támadás előtt erőssége szükségleteire négyezer magyar forintot vett fel úgy, hogy szigetközi birtokait elzálogosította. Az egyébként is szorult helyzetben lévő bán kikötötte, hogy ha Nándorfehérvárra nem térne vissza, a zálog a kölcsönzőre, fivérére, Istvánra, és fiaira, Lőrincre és Györgyre szálljon.
Héderváry Ferenc Budára is fölutazott segítségért, de Nándorfehérvárra már nem tért vissza, és a vár 1521. augusztus 29-én elesett. Az őt ért vádak alól nem sikerült tisztáznia magát, ezért II. Lajos király (1516–1526) mint a végvárak árulóját hűtlennek nyilvánította, és eladományozta birtokait. Az adományozásra 1526. július 19-én került sor, a kedvezményezett a hat Bakics testvér volt. Ez a család még 1522-ben csatlakozott Tomori Pál seregéhez Rácországban. Magyarországra menekülésük után érdemeikért a nemesi címet és a Somogy megyei Lak várát kapták.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1824.
Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom főerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határőrizetet.
Tovább »Hédervár története - 1681.
Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Hédervár története - 1881.
Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »