Hédervár története - 1849.
Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdõdött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsõbb társasági életnek.
Tovább »A dicsõ napokat látott, most stratégiailag ismét elõtérbe kerülõ Nándorfehérvár bánja 1521-ben Héderváry Ferenc volt. A török támadás elõtt erõssége szükségleteire négyezer magyar forintot vett fel úgy, hogy szigetközi birtokait elzálogosította. Az egyébként is szorult helyzetben lévõ bán kikötötte, hogy ha Nándorfehérvárra nem térne vissza, a zálog a kölcsönzõre, fivérére, Istvánra, és fiaira, Lõrincre és Györgyre szálljon.
Héderváry Ferenc Budára is fölutazott segítségért, de Nándorfehérvárra már nem tért vissza, és a vár 1521. augusztus 29-én elesett. Az õt ért vádak alól nem sikerült tisztáznia magát, ezért II. Lajos király (1516–1526) mint a végvárak árulóját hûtlennek nyilvánította, és eladományozta birtokait. Az adományozásra 1526. július 19-én került sor, a kedvezményezett a hat Bakics testvér volt. Ez a család még 1522-ben csatlakozott Tomori Pál seregéhez Rácországban. Magyarországra menekülésük után érdemeikért a nemesi címet és a Somogy megyei Lak várát kapták.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1681.
Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen mûködõ ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bõvítették a várat, a négyszögletû udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögû tornyokat illesztettek.
Tovább »Hédervár története - 1542.
A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint Héderváry Lõrinc birtokai további döntésig a Bakicsok kezén maradtak.
Tovább »