Hédervár története - Elsõ
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »A hagyomány – a falu és a Héderváry család hite – szerint a Kont-fáról minden egyes családtag halálakor lehullt egy ág. Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény. Már 1658-ban, Héderváry Lõrinc halálával bizonyossá vált a magszakadás, mivel János pap volt. Héderváry Katalin a jog szerint csupán a leánynegyedet örökölhette, ezért szükséges volt „fiúsítása”, azaz a vagyonba fiúi jogon való beiktatása. Férje, Lósi Viczay János, így a jószág a Viczay családban öröklõdött tovább. A Viczayakkal pedig egy új korszak kezdõdött a birtok és a falu történetében.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezõvárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »Hédervár története - 1031.
Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelõkúthoz fûzõdik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »Hédervár története - 1146.
Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »