Hédervár története - 1724.
Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyűjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »1348. szeptember 5-én Nagy Lajos király megadta a Héderváry családnak a pallosjogot, tehát a teljes körű ítélkezési jogkört jobbágyaik felett. „Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, kijelentjük…, hogy Héder nembeli Héderváry Miklós fia Miklós mester felségünkhöz járulva jó emlékű István testvérével hűségét és hűséges szolgálatait kinyilvánította, és kezünkbe ajánlotta… István fiaival, Miklóssal, Györggyel, Jánossal és Mihállyal együtt. Mivel birtokaikra jószágaikra különböző tolvajok, latrok és más gonosztevők járnak, azzal kívánjuk biztatni őket, hogyha valamely ártó szándékkal közeledő gonosztevőt az előbbiek közül birtokaik határán belül elfognak, szabadon cselekedhessenek ezek méltó elítélésében és megbüntetésében” – szól az oklevél szövege magyarul.
A szájhagyomány a hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és úgy tudják, a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva. Sokan azt tartják, hogy a Viczayak által állított Pietà-szobor engesztelésképpen került éppen erre a helyre.
Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyűjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »A mohácsi csata – 1526. augusztus 29. – elvesztése után Magyarországon két királyt választottak I. (Szapolyai) János (1526–1540) és I. (Habsburg) Ferdinánd (1526–1564) személyében.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (ifj.) 1888 december 16-án született. Pozsonyban jogi, Budapesten államtudományi egyetemet végzett. 1914-1918 közt huszár főhadnagy az orosz és román fronton.
Tovább »