Hédervár története - 1881.
Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai Németújvárt, Hédernek a Gyõrtõl északnyugatra lévõ, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, 1162-ben pedig III. István nádora. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idõsebb, a nemzetséget Héderrõl nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettõvel.
Karácsonyi János így ír errõl:
Volfer Héder nevû testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthetõ meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferrõl.
Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom fõerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határõrizetet.
Tovább »Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen mûködõ ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Elhíresült Dezsõ esete Károly Róbert havasalföldi hadjáratában, ahol páncélt cserélt királyával, megmentve a király életét. A nemes cselekedetet két miniatúra örökítette meg a Képes Krónikában.
Tovább »