Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bõvítették a várat, a négyszögletû udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögû tornyokat illesztettek.
Tovább »1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezõvárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az elsõ fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvõ számbavételét tartalmazza.
Megnevezik „Lõrinc nádor és az õ fia, Imre várainak, kastélyainak, mezõvárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”, így például Hédervár közelében: Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Gyõr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1578.
A birtokaikat visszaszerzõ Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítésébõl alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »Hédervár története - 1807.
Viczay Héder gróf, Született Héderváron 1807 augusztus 2-án, utazó, amatõr régész, gyûjtõ, fõispán, császári és királyi valóságos belsõ titkos tanácsos.
Tovább »Hédervár története - 1888.
Khuen-Héderváry Károly (ifj.) 1888 december 16-án született. Pozsonyban jogi, Budapesten államtudományi egyetemet végzett. 1914-1918 közt huszár fõhadnagy az orosz és román fronton.
Tovább »