Hédervár története - 1724.
Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyűjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az első fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvő számbavételét tartalmazza.
Megnevezik „Lőrinc nádor és az ő fia, Imre várainak, kastélyainak, mezővárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”, így például Hédervár közelében: Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Győr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1542.
A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint Héderváry Lőrinc birtokai további döntésig a Bakicsok kezén maradtak.
Tovább »Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »Hédervár története - 1388.
Héderváry Kont István összeesküvése Luxemburgi Zsigmond ellen vérbe fulladt, 1388-ban több társával együtt kivégezték. Thuróczi János krónikás így ír a gyászos eseményről.
Tovább »