Hédervár története - 1031.
Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelõkúthoz fûzõdik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »Viczay Héder gróf, Született Héderváron 1807 augusztus 2-án ,utazó, amatõr régész, gyûjtõ, fõispán, császári és királyi valóságos belsõ titkos tanácsos. Katonának állt és a Ferdinánd huszárok között Gyõr vármegye több helységében is teljesített szolgálatot. Katona évei alatt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, és amikor Széchenyi a 40-es években Batthyány Lajos és Edfõdy grófokkal keletre indul, Viczay is csatlakozott hozzájuk. Útjuk során eljutottak Olaszországba, Görögországba, Egyiptomba és Törökországba is. Az út körülbelül egy évig tartott, ami nagy hatással volt rá, beleszeretett a régészetbe. Sokszorosára bõvítette az addig is európai hírû Hédervári gyûjteményét fõleg etnográfiai és numizmatikai tárgyakkal. 1873. Decemberében Héder személyében kihalt a Viczay nemzetség.A végrendeletében meghagyta az uralkodói vonal örökösét gróf Khuen Antal legidõsebb fiát aki unokaöccse volt. Ezáltal kérte is egyben a Héderváry családnév felvételét is.
Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelõkúthoz fûzõdik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »Héderváry Lõrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenõ pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bûnbocsánatért.
Tovább »1314-ben Péter orvos nevénél tûnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezsõ mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint Héderváry Lõrinc birtokai további döntésig a Bakicsok kezén maradtak.
Tovább »