Hédervár története - 1330.
Elhíresült Dezső esete Károly Róbert havasalföldi hadjáratában, ahol páncélt cserélt királyával, megmentve a király életét. A nemes cselekedetet két miniatúra örökítette meg a Képes Krónikában.
Tovább »A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Ekkor ugyanis Bakics Péter azt közölte Thurzó Elek országbíróval és királyi helytartóval, hogy csak abban az esetben hajlandó Héderváry Lőrincnek és Györgynek birtokait visszaadni, ha ő tizenöt nap alatt visszakapja a Somogy megyében levő Lak várát, és megadóztathatja jobbágyait. Egyben azt is kijelentette, hogy a Héderváry család hédervári várát és szigeti kastélyukat leromboltatta. I. Ferdinánd ezért Bakics Pétert és Bakics Pál özvegyét a királyi személyes jelenlét elé idéztette meg.
Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint a kétkulacsos Héderváry Lőrinc birtokai további döntésig a szintén nem szent Bakicsok kezén maradtak. Héderváry György a maga és testvére nevében 1548-ban az ellen tiltakozott a pozsonyi káptalan előtt, hogy Bakics Péter április 24-e, Szent György napja körül beiktatta magát Héderváry Ferenc szigetközi birtokába.
A kiegyezésre a két fél, Bakics Péter és néhai Héderváry István fiai, Lőrinc és György között I. Ferdinánd jelenlétében került sor 1548 augusztusában. Az egyezség lényege az volt, hogy Bakics Péter és örökösei bírják a néhai Héderváry Ferenc birtokait, amelyet még II. Lajos király adományozott nekik Héderváry Lőrinc hűtlensége után, viszont megfizetik Héderváry István örököseinek azt a négyezer forintot, amely összegért Héderváry Ferenc még Nándorfehérvár bukása előtt zálogba adta szigetközi birtokait Héderváry Istvánnak, valamint azon felül háromszáz forint perköltséget. A kért összeg megfizetésére 1549 végén került sor.
Elhíresült Dezső esete Károly Róbert havasalföldi hadjáratában, ahol páncélt cserélt királyával, megmentve a király életét. A nemes cselekedetet két miniatúra örökítette meg a Képes Krónikában.
Tovább »Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelőkúthoz fűződik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »