Hédervár története - 1241.
Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát.
Tovább »A XIV. században már sűrűn felbukkan a település neve az oklevelekben, különböző formákban. 1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban, azután az 1330. évi oklevélben két változatban: „Hedrukvar”, illetve „Hderukvara”. Az 1322-es oklevélben Leupold, azaz Lipót leszármazottai a Héder várának szigetéről származóknak vallották magukat.
Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát.
Tovább »Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdődött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsőbb társasági életnek.
Tovább »Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »