Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név.
Az előásott régészeti leleteket – a falu Árpád-kori meglétét – a helyi mondavilág is megerősíti. A község életének legidősebb tanúja az a hatalmas mocsári tölgy, az Árpád FA, amely a Boldogasszony-templom előtt terebélyesedik. A monda ehhez történelmi eseményt kapcsol, állítólag hozzá kötötte a honfoglaló Árpád vezér a lovát a 907. évi Pozsony környéki csatára menvén.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »Magyarországra érkezésük után II. Géza Wolfernek Güssinget a mai Németújvárt, Hédernek a Győrtől északnyugatra lévő, a mai Hédervárt is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Tovább »A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »Viczay Héder gróf, Született Héderváron 1807 augusztus 2-án, utazó, amatőr régész, gyűjtő, főispán, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos.
Tovább »