Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezõvárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »A nemzetséghez kötõdik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névbõl eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér. A hét kis ér összevont elnevezésébõl alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név.
Az elõásott régészeti leleteket – a falu Árpád-kori meglétét – a helyi mondavilág is megerõsíti. A község életének legidõsebb tanúja az a hatalmas mocsári tölgy, az Árpád FA, amely a Boldogasszony-templom elõtt terebélyesedik. A monda ehhez történelmi eseményt kapcsol, állítólag hozzá kötötte a honfoglaló Árpád vezér a lovát a 907. évi Pozsony környéki csatára menvén.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1348.
A hédervári Parázsszeg dûlõnevet a középkori istenítéletekben szereplõ parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »Hédervár története - 1881.
Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár.
Tovább »Hédervár története - 1578.
A birtokaikat visszaszerzõ Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítésébõl alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »