Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus 1798. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a Hétérvár, majd hasonulás útján a Hédervár név.
Az előásott régészeti leleteket – a falu Árpád-kori meglétét – a helyi mondavilág is megerősíti. A község életének legidősebb tanúja az a hatalmas mocsári tölgy, az Árpád FA, amely a Boldogasszony-templom előtt terebélyesedik. A monda ehhez történelmi eseményt kapcsol, állítólag hozzá kötötte a honfoglaló Árpád vezér a lovát a 907. évi Pozsony környéki csatára menvén.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1578.
A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »Hédervár története - 1724.
Lósi Viczay Teréz Grófné volt aki a végrendeletébe foglalva gyűjtött és adományozott összeget a halála után is Kápolnák, Templomok, Plébánosok, Szentmisék fennmaradására.
Tovább »Hédervár története - 1433.
Héderváry Lőrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenő pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bűnbocsánatért.
Tovább »