Hédervár története - 1578.
A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »A Viczay grófnéról, Héderváry Katáról fennmaradt, hogy „jóságos szívű”, mélyen vallásos hölgy volt, gondoskodó anyja a lelkeknek. 1681. március 13-i végrendelete – sok más mellett – a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg: „Az hedervári újonnan épült ispitálra tettem az győri ládában száz foréntot, ehhez még rendeöltem az hédervári jövedelmbűl háromszáz foréntot, mely pénzt hagytam, hogy az én öregbik leányomnak, Viczay Örsébetnek, úgy mint Amadi Ádám fiam uram házastársának adják interesre, melynek interessét költső azon ispitálban lévő koldusok szükségére, minden koldusnak ruházatjára öt foréntot.
Ezen kívűl Hédervárott két jobbágyot hagyok az ispitály számára, a ki az földeket szántsa és fát hordjon nekiek. Ha pediglen földeket nem adnának nekiek, tehát két koldusnak mindenikének hat-hat mérő gabonát, felét Szent György napján, felét penig Szent Mihály napján esztendőnként. Ezek a koldusok pedig azonkivül vannak, az mely három koldus felöl följebb emlékeztem kiknek az szegény eleim rendöltek kenyeret, azonkivül másból sem hagyják őket. A hédervári két szentegyházra hagyok ötven foréntot.”
Nevéhez fűződik a hédervári lorettói kápolna, a falu és a környező falvak nem egy templomának felépítése is.
A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »Nándorfehérvár bánja 1521-ben Héderváry Ferenc volt. A török támadás előtt erőssége szükségleteire négyezer magyar forintot vett fel úgy, hogy szigetközi birtokait elzálogosította.
Tovább »Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom főerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határőrizetet.
Tovább »Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát.
Tovább »