Hédervár története - 1578.
A birtokaikat visszaszerzõ Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítésébõl alakult ki a most is álló kastély.
Tovább »A dicsõ napokat látott, most stratégiailag ismét elõtérbe kerülõ Nándorfehérvár bánja 1521-ben Héderváry Ferenc volt. A török támadás elõtt erõssége szükségleteire négyezer magyar forintot vett fel úgy, hogy szigetközi birtokait elzálogosította. Az egyébként is szorult helyzetben lévõ bán kikötötte, hogy ha Nándorfehérvárra nem térne vissza, a zálog a kölcsönzõre, fivérére, Istvánra, és fiaira, Lõrincre és Györgyre szálljon.
Héderváry Ferenc Budára is fölutazott segítségért, de Nándorfehérvárra már nem tért vissza, és a vár 1521. augusztus 29-én elesett. Az õt ért vádak alól nem sikerült tisztáznia magát, ezért II. Lajos király (1516–1526) mint a végvárak árulóját hûtlennek nyilvánította, és eladományozta birtokait. Az adományozásra 1526. július 19-én került sor, a kedvezményezett a hat Bakics testvér volt. Ez a család még 1522-ben csatlakozott Tomori Pál seregéhez Rácországban. Magyarországra menekülésük után érdemeikért a nemesi címet és a Somogy megyei Lak várát kapták.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1413.
Héderváry Lõrincet bárói címre érdemesítették, az ország nádora is volt. Hatalmának bizonyítéka, hogy a Héderváryak Pozsony védelmére 1435-ben két zászlóalj katonát állítottak ki.
Tovább »Hédervár története - Elsõ
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bõvítették a várat, a négyszögletû udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögû tornyokat illesztettek.
Tovább »