Hédervár története - 1348.
A hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »Khuen-Héderváry Károly (ifj.) 1888 december 16-án született.
Pozsonyban jogi, Budapesten államtudományi egyetemet végzett.
1914-1918 közt huszár főhadnagy az orosz és román fronton. Megkapta a II. osztályú német vaskeresztet, és a kardokkal díszített bronz és ezüst signum laudis-t.
1922 Novemberétől főcserkész. A felső dunántúli mezőgazdasági kamarák és a Szigetközi Árvízmentesítő Társulat elnöke. A Felsőház tagja.
1960. június 1-jén halt meg Budapesten. Vele kihalt a Khuen-Héderváry család.
A hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »A monda szerint e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér.
Tovább »Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát.
Tovább »1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »