Hédervár története - Elsõ
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »Khuen-Héderváry Sándor 1881.Június 16.-án született. Császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos (karrier) diplomata. Berlinben titkár. 1918-ban II. osztályú, míg 1919-ben I. osztályú követségi tanácsos.
Elnyerte a III. osztályú Vaskora rendet, illetve a Ferenc József rend lovagkeresztjét.
1919–1925 között a Külügyminisztérium politikai osztályának fõnöke. Szorgalmazta a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szovjetunióval. A magyar külügyi szolgálat megszervezõje.
1925. október 25-tõl rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter címmel a Külügyminiszter állandó helyettese.
1933 és 1941 között Magyarország párizsi követe.
A monda szerint e régi idõkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szõny-ér.
Tovább »Héderváry Lõrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenõ pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bûnbocsánatért.
Tovább »1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezõvárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »A mohácsi csata – 1526. augusztus 29. – elvesztése után Magyarországon két királyt választottak I. (Szapolyai) János (1526–1540) és I. (Habsburg) Ferdinánd (1526–1564) személyében.
Tovább »