Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek. 15 ezer kötetes könyvtárat és több tízezer darabos éremgyűjtemény is helyet kapott itt. Az éremgyűjteményt, fia Viczay Mihály továbbfejlesztette és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta, majd a katalógusokat meg is jelentette. Gyűjtött még festményeket, műtárgyakat (szobrokat, gemmákat, antik vázákat, késő antik és középkori, elefántcsontból faragott tárgyakat), valamint híres angolkertet is kialakíttatott a kastély körül.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1662.
Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény.
Tovább »Hédervár története - 1031.
Egy másik bizonyíték a község korai kezdeteire a plébániatemplom talán legértékesebb tartozékához, egy vörös márvány keresztelőkúthoz fűződik, amelyen az 1031-es évszám látható.
Tovább »Hédervár története - 1824.
Schuster Ignác Héderváron született 1824-ben apja az uradalom főerdész volt. A világosi fegyverletételig zászlóaljparancsnokként vezette a 17. határőrizetet.
Tovább »