Hédervár története - 1542.
A Héderváryak próbálkozása birtokaik visszaszerzésére 1542-ben fordulópontjához érkezett. Az 1543-ban létrejött megállapodás szerint Héderváry Lőrinc birtokai további döntésig a Bakicsok kezén maradtak.
Tovább »A hagyomány – a falu és a Héderváry család hite – szerint a Kont-fáról minden egyes családtag halálakor lehullt egy ág. Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény. Már 1658-ban, Héderváry Lőrinc halálával bizonyossá vált a magszakadás, mivel János pap volt. Héderváry Katalin a jog szerint csupán a leánynegyedet örökölhette, ezért szükséges volt „fiúsítása”, azaz a vagyonba fiúi jogon való beiktatása. Férje, Lósi Viczay János, így a jószág a Viczay családban öröklődött tovább. A Viczayakkal pedig egy új korszak kezdődött a birtok és a falu történetében.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1681.
Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »Hédervár története - 1443.
1443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváryak és a Tamásyak között jött létre.
Tovább »Hédervár története - 1888.
Khuen-Héderváry Károly (ifj.) 1888 december 16-án született. Pozsonyban jogi, Budapesten államtudományi egyetemet végzett. 1914-1918 közt huszár főhadnagy az orosz és román fronton.
Tovább »