Hédervár története - 1314.
1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »A hagyomány – a falu és a Héderváry család hite – szerint a Kont-fáról minden egyes családtag halálakor lehullt egy ág. Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény. Már 1658-ban, Héderváry Lőrinc halálával bizonyossá vált a magszakadás, mivel János pap volt. Héderváry Katalin a jog szerint csupán a leánynegyedet örökölhette, ezért szükséges volt „fiúsítása”, azaz a vagyonba fiúi jogon való beiktatása. Férje, Lósi Viczay János, így a jószág a Viczay családban öröklődött tovább. A Viczayakkal pedig egy új korszak kezdődött a birtok és a falu történetében.
1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »Héderváry Lőrincet bárói címre érdemesítették, az ország nádora is volt. Hatalmának bizonyítéka, hogy a Héderváryak Pozsony védelmére 1435-ben két zászlóalj katonát állítottak ki.
Tovább »Héderváry Lőrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenő pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bűnbocsánatért.
Tovább »Viczay grófné 1681. március 13-i végrendelete a településen működő ispotályról, amelyet a „szegények és ügyefogyottak táplálására” épített, így emlékezett meg.
Tovább »