Hédervár története - 1348.
A hédervári Parázsszeg dûlõnevet a középkori istenítéletekben szereplõ parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és a Héderváry uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva.
Tovább »A hagyomány – a falu és a Héderváry család hite – szerint a Kont-fáról minden egyes családtag halálakor lehullt egy ág. Sajnos nem örökítették meg a források, hogy 1662-ben, amikor Héderváry Jánossal kihalt a család fiúága, megtörtént-e a gyászos esemény. Már 1658-ban, Héderváry Lõrinc halálával bizonyossá vált a magszakadás, mivel János pap volt. Héderváry Katalin a jog szerint csupán a leánynegyedet örökölhette, ezért szükséges volt „fiúsítása”, azaz a vagyonba fiúi jogon való beiktatása. Férje, Lósi Viczay János, így a jószág a Viczay családban öröklõdött tovább. A Viczayakkal pedig egy új korszak kezdõdött a birtok és a falu történetében.
Ezeket olvasta már?
Hédervár története - 1241.
Amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az ország északi részit, Frigyes osztrák herceg megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Gyõr várát.
Tovább »Hédervár története - 1849.
Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) Vele kezdõdött meg a Héderváry uraságok utolsó korszaka. Károly korának rangos politikusa volt és tagja a felsõbb társasági életnek.
Tovább »Hédervár története - 1314.
1314-ben Péter orvos nevénél tûnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezsõ mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »